All-in-one-Mom

3 hete tart az otthonunkba bezárt élet. Én pedig 3 csoportra tudom sorolni a helyzet hatását az ismerőseimrea beszámolóik alapján:

1.

Aki anyuka – az megőrül a sok teendőtől.

2.

Aki még nem családos nők, vagy még nincsen gyerekük – unatkoznak 

3.

A férfiak pedig szimplán nem nyilatkoznak az érzéseikről. – Feltételezem ez azt jelenti, hogy a megszokottól és a komfort zónájuktól még nem tértek ki messzire. Azaz az ő teendőikben

Hol van itt az egyensúly?

Persze mi akartuk, feminizmus, egyenjogúság…de mit is jelent ez? 

Nem plusz feladatot kértünk, hanem a DÖNTÉS LEHETŐSÉGÉT. 

Szavazati jogot, önállóságot banki és egyéb ügyintézéshez és a munkához való jogot. Előítéletek és megkülönböztetés mentes hozzáállást. Ehhez képest mi történt 100 év alatt? Anyaként teljesen egyedül maradtunk az összes női és férfi feladattal.

100 éve a Nagymamáméknak volt kézilányuk aki minden nap segített a háztartásban. Együtt laktak a Dédnagymamával, aki 24/7 segített a családi teendőkben. Ehhez nem kellett királyi vagy nemesi családba születni. Ők Pest egyik főutcájának 3. emeleti 2 szobás lakásában életek polgári életet.

Mégis az egymás támogató segítség az élet része volt. Pedig  a Nagymamám gimnáziumba járt és dolgozott is. Mégsem volt ciki, hogy többen segítenek neki az otthoni teendőkkel, hiszen ez volt a természetes családmodell.

Mi maradt ebből mára? Egyedül küzdeni.

Pár napja ez az üzenet keringett az anyukák között a Facebook-on:

“Szeretném megkérni azokat a szülőket, akik napi 8 óra home office mellett délben már 3 fogásos menüt tálalnak a család elé, ragyog a lakás, a gyerekek reggel 9-kor már a jövő heti feladatokat is elküldték a tanároknak a Google classroomba, a Krétába, e-mailen, descordon, Messengeren, Viberen meg az összes kibaszott fórumon, délután önfeledt kacajjal játszanak együtt, és nem mennek egymás agyára, a gyerekek már kiolvasták a Háború és békét, az anyuka megtanult kötni, varrni, jógázni és nem gondolt az öngyilkosságra vagy az alkoholizmusra egy pillanatig sem.
Kérem, hogy ezek az emberek töröljenek a pi**á*a!
Köszönöm a figyelmet! 😌”

UI: maradjatok otthon!! 

Ha megmérem, hogy mi mennyi ideig tart: 

    • home office: 8 óra
    • 3 fogásos ebéd : minimum 1,5 óra
    • reggeli és vacsora: 1 óra
    • emberi szükségletek, mint kaja, fürdés, egyebek: 1 óra
    • takarítás, ha nem a teljes lakást, csak a szükséges elpakolásokat csinálom: 1 óra
    • gyerekkel tanulás: 2 óra / gyerek 
    • edzés: fél óra / nap

Bárhogy is számolom, nem fér bele egy napba, mert nem voltunk sehol, nem vásároltunk nem kapcsolódtunk ki, stb., 

….Kár, hogy egyszerre kellene mindent csinálni.

Végsősoron ki is az aki elítél minket anyukákat ha ezeket a feladatokat nem végezzük el? Ki várja el, hogy MINDEN SZEREPET betöltsünk kötelezően?

A környezetünk és saját magunk is. Ezen kell változtatnunk. 

Én 2 gyerekkel vagyok itthon, az egyik az 5. osztályt gyűri a másik még kisbaba. 8:00-kor kelünk, este 10:00-kor hullaként esem az ágyba, pedig CSAK az anyai teendőimet láttam el. Főzök, mosok, takarítok, tanulok, szeretgetek és közben megvalósítom önmagam. El is ment a nap és NEM KÉREK TÖBB FELADATOT!!! Ennyi bőven elég. Ezt az egyensúlyt szeretném fenntartani. 

…Mégis néha LELKIISMERET FURDALÁSOM van.

All-in-one-Mom
Scroll to top